HÍREK ÉS ESEMÉNYEK

a fotózás hatalmas világából

BOKEH (ELMOSÓDÁS) KEZDŐK SZÁMÁRA

A bokeh (elmosódás) kifejezés a japán boke (ボケ) szóból ered, amelynek jelentése "elmosódottság" vagy "homály" - a boke-aji az "elmosódottság minőségét" fejezi ki. A bokeh kiejtése: bo-kö vagy bo-kéj.

Minden fényképezéssel foglalkozó webhelyen talál beszélgetéseket arról, hogy a felhasználók kedvenc nagy fényerejű objektívje milyen szép elmosódásra képes. A jelzők változóak: lágy, hihetetlen, fantasztikus, jó, gyönyörű, édes, selymes, kiváló... de mi is az a bokeh pontosan?

A bokeh a következőképpen definiálható: "a lágy fókuszon kívül eső háttér által kiváltott hatás, amely akkor jön létre, ha nagy fényerejű objektívvel nagy rekesznyílás mellett fényképezzük a témát". Egyszerűen mondva: a bokeh egy fényképen lévő jól mutató vagy esztétikus fókuszon kívül eső elmosódás.

Bár a bokeh a fényképet jellemző tulajdonság, a fényképezés során használt objektívek meghatározzák a látható elmosódás alakját és méretét. Az elmosódás általában csúcsfényben jobban látható, és az alakját az objektívben található íriszlamellák száma (a rekesz) határozza meg. Ha egy objektív több kör alakú lamellával rendelkezik, a fókuszon kívül eső csúcsfényből kerekebb, lágyabb fénykörök keletkeznek. Ha egy objektív inkább hatszögletű rekesszel rendelkezik, a csúcsfényből hatszögalakú fényfoltokat hoz létre.

© Jody Dole. Az elmosódás mind az előtérben, mind a háttérben jól látható. D3X, 200 mm-es objektív, 1/3200 mp, f/2,8, -1,0 Fé

© Paul Van Allen, D3000, AF-S MICRO NIKKOR 60mm f/2.8G ED, 1/13 mp, f/10. Bár a nagyobb rekeszek jobbak, szűkebb nyílással is hozhat létre elmosódást. 

© Paul Van Allen, Nikon 1 J1, 110 mm-es objektív, 1/125 mp, f/5,6.

© Paul Van Allen, D3000, 55 mm-es objektív, 1/60 mp, f/8. Bár a nagyobb rekeszek jobbak, szűkebb nyílással is hozhat létre elmosódást, amint ezen a képen is látható. 

© Lindsay Silverman. A klasszikus fénykép, amelyet sok fotós készít: színes ünnepi fények homályos vagy elmosódott nézetben, 1/80 mp, f/4, ISO 5600, rekesz-előválasztásos.

HOZZON LÉTRE ELMOSÓDÁST A KÉPEIN

Az elmosódás eléréséhez nagy fényerejű objektív szükséges - minél nagyobb fényerejű, annál jobb. Legalább f/2,8 rekeszértékkel rendelkező objektívet használjon, a gyorsabb rekesz f/2, f/1,8, or f/1,4 rekeszértékkel még ideálisabb. Sok fotós szeret fix objektívet használni olyan fényképek készítésekor, amelyeken látható elmosódást akarnak létrehozni.

Nagy rekesznyílással szeretne fényképezni, ezért a rekesz-előválasztásos vagy a kézi fényképezési módok a legjobb választás. A kézi mód lehetővé teszi, hogy a rekesz méretét és a záridőt is Ön állítsa be. A rekesz-előválasztás mellett pedig Ön választhatja ki az f-értéket (rekesz), és a fényképezőgép annak alapján kiválasztja az expozícióhoz optimális záridőt. A rugalmas program módot is használhatja, amely lehetővé teszi a lehető legnagyobb rekesz-záridő kombináció kiválasztását.

Ne aggódjon, ha nincs nagyon nagy fényerejű objektíve. A háttér és a téma közötti távolság növelésével létre tud hozni kisebb rekesszel készített képeken is elmosódást.

A fényképein a látható elmosódás valószínűségét növeli, ha a háttér és a téma közötti távolságot növeli. Megteheti ezt úgy, hogy csökkenti a fényképezőgép és a téma közötti távolságot. Minél kisebb a mélységélesség, vagy minél távolabb van a háttér, annál homályosabb lesz az eredmény. A háttérben lévő csúcsfények szintén jobban látható elmosódást hoznak létre. Ha hátulról érkező fényt, oldalfényt vagy hajra irányított fényt használ, az elmosódás még szebben mutat.

Portrék esetén kiváló az elmosódás. A közeli portrékon különösen jól mutat az elmosódás. Az elmosódás használatához a virágokról és más természeti jelenségről készült közeli- és makrófelvételek szintén kedvelt témák. Továbbá az ünnepi fények vagy a fényvisszaverő felülettel rendelkező tárgyak szándékoltan fókuszon kívül eső fotózása világító fényköröket eredményez.

Az elmosódás meglágyítja az amúgy fényesen megvilágított fényképet. Ezzel technikával a téma és a háttér jól elkülöníthető, valamint azt is lehetővé teszi, hogy kevésbé fotogén hátteret használjon. A szórt háttérelmosódásnak köszönhetően ahelyett, hogy elvonná a figyelmet, a témára irányítja azt.

A bemutatócikk és a képek Jody Dole, Kristina Kurtzke, Lindsay Silverman és Paul Van Allen hozzájárulásának köszönhetők.

© Kristina Kurtzke 

© Lindsay Silverman, 90 mm-es objektív, f/3,5, 1/40 mp. A kép HDR technikák használatával készült, az elmosódás a háttérben látható.

© Paul Van Allen, Nikon 1 V1, 50 mm, 1/60 mp, f/1,4. A Nikon 1 V1 és az FT-1 F-bajonettes objektív lehetővé tette, hogy a fotós gyors NIKKOR objektívet használjon a kép elkészítéséhez.

© Paul Van Allen, D3100, 300 mm-es objektív, 1/2500 mp, f/6,3. Bár a nagyobb rekeszek jobbak, szűkebb nyílással is hozhat létre elmosódást. 

www.nikon.hu

5 EGYSZERŰ FÉNYKÉPEZÉSI KOMPOZÍCIÓS IRÁNYELV

Talán nem is tudatosul Önben, de kompozícióval kapcsolatos döntéseket hoz meg minden egyes alkalommal, amikor a szeméhez emeli a fényképezőgépet. Röviden fogalmazva: a kompozíció az a módszer, amelyet az elkészítendő kép komponálásakor alkalmaz. Sok olyan könyv született már, amelyek a kompozícióval foglalkoznak. Valószínűtlen, hogy bármely két ember ugyanúgy komponálna meg egy jelenetet, de léteznek olyan általános irányelvek, amelyekkel a fényképek érdekesebbé és látványosabbá tehetők.

A HARMADOLÁS SZABÁLYA

A harmadolás szabálya segít olyan módon bemutatni a témát, amellyel a legjobb hatás érhető el.

Amikor átnéz a keresőn, vagy a fényképezőgép LCD-képernyőjére pillant, segítséget ad, ha a jeleneten elképzeli a klasszikus amőba játékból ismerős rácsot. A rács a látható területre vetített négy vonal segítségével kilenc részre osztja a képet.

Egyes Nikon fényképezőgépek esetében van is olyan menüpont, amely lehetővé teszi a rácsvonalak megjelenítését a keresőben (vagy a képernyőn). Ezek a rácsvonalak a kép komponálásához nyújtanak segítséget; az elkészített képen nem jelennek meg.

A négy vonal metszéspontjaira kell odafigyelni. A harmadolás szabály alapján érdemes a kompozíció legfontosabb elemeit ezen metszéspontokba helyezni. Ez végül energikusabb és érdekesebb képet eredményez.

A témának nem kell közvetlenül egy metszésponton elhelyezkednie. A lényeg, hogy közel legyen hozzá, ezzel biztosítható a kép dinamikus és jól komponált megjelenése. Próbáljon ki néhány különböző kompozíciót, hogy megtalálja azt, amelyik a legjobban tetszik.

Ezek a rácsvonalak továbbá segítenek a fényképen a horizontvonalat vízszintesen, a függőleges elemeket pedig egyenesen tartani.

© Diane Berkenfeld

D4, AF-S NIKKOR 200-400mm f/4G ED VR II objektív, 1/1600 mp, f/4, ISO 200, középre súlyozott fénymérés, rekesz-előválasztásos.

Itt két inka csért ábrázoló képen látható a rácsátfedés: a fejeik a harmadolás szabálya alapján a vonalak metszéspontjaiban helyezkednek el.

© Diane Berkenfeld

D4, AF-S NIKKOR 200-400mm f/4G ED VR II objektív, 1/800 mp, f/4, ISO 200, középre súlyozott fénymérés, rekesz-előválasztásos.

Ezen a képen a rácsvonalak jól mutatják, hogyan helyezhető el a téma a harmadolás szabálya szerint.

A HORIZONTVONAL ELHELYEZÉSE A KOMPOZÍCIÓBAN

A legtöbb kép jobb hatást kelt, ha horizont a kép közepe fölött vagy alatt helyezkedik el (nem pedig pontosan a középvonalon). Ez alól kivételt jelentenek a tükröződésről készült fényképek. Ebben az esetben jól működhet a horizont középre helyezése, mivel egyenlő elemeket hoz létre a kép felső és alsó részén - a jelenet felül, a tükröződés alul.

© Diane Berkenfeld

D100, AF VR Zoom-NIKKOR 80-400mm f/4.5-5.6D ED objektív, 1/5 mp, f/22 ISO 200, célpont-fénymérés, kézi.

Amikor egy tájképről vagy annak tükörképéről készít fényképet, helyezze a horizontot közelebb a kép tetejéhez vagy (ahogy ebben az esetben is) aljához.

© Diane Berkenfeld

D4, AF-S NIKKOR 200-400mm f/4G ED VR II objektív, 1/800 mp, f/4, ISO 200, középre súlyozott fénymérés, rekesz-előválasztásos.

Általában érdemes a horizontvonalat a kép tetejéhez vagy aljához közelebb helyezni, nem pedig pont a közepére. Egy téma és a tükörképe fényképezésekor azonban nem okoz problémát ennek a szabálynak figyelmen kívül hagyása.

A TÉMA HAJOLJON A KÉP BELSŐ RÉSZE FELÉ

Emberek és állatok fényképezésekor az a legjobb megoldás, ha a kép belső része felé néznek. Ha a képen történik valami, akkor hagyjon több helyet a kép azon oldalán, amely felé a cselekmény irányul. Ez természetesebb hatást biztosít, mozgás érzetét kelti a nézőben, és történettel ruházza fel a képet. Olyan módon helyezze el a témát, hogy a képen látható legnagyobb nyitott tér abba az irányba essen, amerre néz.

© Diane Berkenfeld

D4, AF-S NIKKOR 200-400mm f/4G ED VR II objektív, 1/640 mp, f/4, ISO 200, középre súlyozott fénymérés, rekesz-előválasztásos.

© Diane Berkenfeld

A kép kivágásával a téma a kép jobb felső sarka felé mozdítható, így érdekesebbé válik a kompozíció.

VEZETŐVONALAK

Épületek vagy más erősen lineáris témák fényképezésekor olyan módon állítsa össze a képet, hogy az építészeti elemek végig vezessék a néző figyelmét a fényképen. Ezek a vezetővonalak lehetnek a kép fő témái, de arra is használhatók, hogy a fénykép egy adott területére - egy fontos fókuszpontra - irányítsák a néző figyelmét.

Az ívelt vonalak szintén érdekes kompozíciókra adnak lehetőséget. Segítik a néző figyelmét a kép különböző részeire irányítani. Az ívek jelenthetik a fő témát, vagy (ahogy a vezetővonalak esetében) használhatók a fókuszponti elemek hangsúlyozására is.

© Diane Berkenfeld

D100, AF-S VR Zoom-NIKKOR 24-120mm f/3.5-5.6G IF-ED objektív 1/60 mp, f/4 ISO 200, középre súlyozott fénymérés, programozott.

Ez a kép példát mutat arra, hogy a téma ívelt vonalai miként vezetik körbe a képen a néző figyelmét az ívelt vonalakat követve.

D100, AF-S NIKKOR 24-120mm f/4G ED VR objektív, 1/90 mp, f/5, ISO 320, mátrixmérés, programozott.

Ezen a képen erős vezetővonalak láthatók, amelyek a néző figyelmét a kép jobb oldaláról a kép bal oldalára irányítják végig a folyosó mentén.

MINTÁK ÉS TEXTÚRÁK

Az ismétlődő mintákkal rendelkező témákról is lehet érdekes fényképeket készíteni. A természetben fellelhető vagy a mesterséges minták erős kompozíciót biztosíthatnak a kép számára. A minták felfedezéséhez tekintsen bele a jelenet elemeibe. Elképzelhető például, hogy lát egy láda almát, és nem is gondol rá többet, olyan szűk kompozíciót alkalmazva azonban, amelyben csak a gyümölcs szerepel, létrehozható a színek és formák egy ismétlődő mintája. Ezen túlmenően keressen eltéréseket is a mintában. Mi történne, ha a ládában található összes alma piros lenne, de valaki elhelyezett volna benne egy sárgát? Az eredmény egy ismétlődő minta lenne, amely egy helyen megtörik (a sárga almánál), és így kialakul egy erős fókuszpont.

A textúrák szintén előnyösek lehetnek. Kerüljön közelebb a témához akár zoomolással, akár makróobjektívet használva. Minták vagy textúrák fényképezésénél nem kell az egész témának látszódnia a képen. A textúrák lehetnek lágyak, mint egy madár tollai, vagy élesek, mint a lepattogzó festék vagy a farostok.

A képen látható halászcsónak rozsdásodó lepattogzott festése remek témát kínál a textúrára összpontosító fényképekhez. A halászcsónakot érő éles napfény láthatóvá teszi a textúra több réteg lepattogzó festékből és rozsdából álló szerkezetét.

© Diane Berkenfeld

D3X, AF-S DX Micro NIKKOR 85mm f/3.5G ED VR objektív, 1/200 mp, f/7,1, ISO 160, mátrixmérés, programozott.

KÖRÜLTEKINTŐ ODAFIGYELÉS

A legtöbb ember nem gondolkozik a kompozíción, amikor egy fényképre tekint, de azt képesek megállapítani, hogy kellemes látványt nyújt-e - még akkor is, ha nem tudják pontosan elmondani, hogy miért. A kompozíciós készségek fejlesztéséhez szánjon egy kis időt olyan személyek fényképeinek a tanulmányozására, akiknek elismeréssel tekint a munkájára. Figyelje meg, miként helyezik el a témáikat egy képen. Nézze meg, hogy milyen hátteret választottak. Milyen elemek láthatók a képen, és mik lehetnek azok, amelyek esetleg lemaradtak róla? Most nézzen át néhányat a saját fényképei közül, és gondolkozzon el azon, hogyan lehetett volna jobb képet készíteni a kompozíció módosításával.

Ezek az irányelvek csupán egy kiindulópontot jelentenek. Ne feledje, hogy minden szabályhoz tartozik kivétel. Ne féljen letérni a megszokott útról, ha így jobb fénykép készíthető.

A bemutatócikk és a képek Diane Berkenfeld hozzájárulásának köszönhetők.

www.nikon.hu/hu

Sunpak DigiFlash 3000 TTL vaku

.....azaz a D80 mellé új vaku dukál.

Nincs mindenkinek szüksége, és főleg pénze, a legújabb, legerősebb, és legtöbbet tudó vakucsodákra. Sokszor elég a beépített vaku, vagy egy annál valamivel nagyobb teljesítményű külső villanó, csupa olyan szolgáltatással, melyek működését bárki percek alatt elsajátíthatja.

A japán Sunpak cég DigiFlash 3000-es külső vakuja nem is kíván többet nyújtani, mint a belső vakunál jóval komolyabb és néhány alap funkciót kiegészítésképp. A gyártó Canon, Nikon, Sony és Pentax változatban készítette el termékét, mely persze a rendszervakuknál megszokott E-TTL II, i-TTL, ADI, és P-TTL kommunikációt is kínálja, magyarán nincs szükségünk semmilyen teljesítmény beállításra, a vaku folyamatosan kommunikál a géppel, és épp akkorát villan, amekkorát az az adott helyzetben jónak lát. Ebből a szempontból valóban a beépített vaku erősebb külső verzióját kapjuk.

Tesztünk során a Nikon i-TTL verziót próbáltuk ki, de teljesítményben és beállításokban az összes többi változat is ugyanazt nyújtja. Csak a talp érzékelőtüskéinek kiosztásában van eltérés.

A vakuegység egy jól kinéző, elegáns, fekete kartondobozban érkezett. Belül semmi extra, csak a műanyag védőcsomagolás, így tokot, vagy talpat sem kapunk mellé. Maga a termék kissé meghazudtolja a szép dobozt, mert kevésbé elegáns kinézetet kapott. Gagyinak nem mondanám, de anyagain, kapcsolóin és működésén érezhető az olcsóság, és a 90-es évek formavilágát idéző külső.

Meglepetés mondjuk nem érhet. Azt kapunk a pénzünkért amiért fizettünk. Ez pedig egy 28-as kulcsszámú, olcsó műanyagházas villanó, mely F2,8-as rekesz és ISO100 érzékenység mellett 10 méterig biztosít jó megvilágítást. A 28-as kulcsszám máris legalább dupla teljesítményt jelent egy átlag DSLR beépített vakujához képest, melyek általában 10-12-es kulcsszámúak.

Itt azonban akad még egyéb extra is, például a dönthető és forgatható fej. Ezt ugyanúgy mint a legdrágábbaknál kézzel mozgathatjuk. Döntésnél 0, 30, 45, 60, 75, és 90 foknál akad meg a fej, oldalirányban pedig 330 fokban fordul, összesen 24 pozícióban. Ezekkel a beállításokkal gyakorlatilag bármilyen állásba elfordíthatjuk és indirekt módon, például fehér falról, vagy plafonról visszaverve is villanthatunk vele.

A forgatás mellett kézzel kell beállítanunk az objektívünknek megfelelő zoomállást, pontosabban gyújtótávolságot is, a fej elülső részének kihúzásával. A fej hátuljára került skálán ellenőrizhető le a gyújtótávolság (18mm, 35mm, 55mm, 70mm) APS-C szenzoros DSLR gépekhez viszonyítva, vagyis a beállított értéket nem árt 1,5-tel megszorozni. Minderre azért van szükség, hogy a vaku az objektív látószögének megfelelő szélességű területet fedjen le fényével.

A fentieken kívül nem sok egyéb teendőnk van a villanóval. Hátlapja olyan puritán mint a Mayflower legénysége. Két kis működést visszajelző LED-et, és egy ON/OFF kapcsolót találunk rajta. A jobb oldali LED a bekapcsolt állást jelzi, míg a bal oldali a töltöttséget és villanásra kész állapotot.

A bekapcsoló alá, a felfogató részre is került egy apróbb tesztgomb, mellyel kézzel is bármikor elsüthető a töltött állapotú vaku. A kisütés után a villanás erősségétől, és az akkumulátor fajtájától függően 0,5-7 mp-et kell várnunk az újratöltődésre. Ha nem használjuk a készüléket, 3 perc várakozás után automatikusan standby módba ringatja magát.

A DigiFlash 3000 bal oldalán, egy hátrahúzható műanyagfedél mögé kerülhetnek az éltető energiát biztosító elemek, vagy akkumulátorok. A műanyag fedelet úgy alakították ki, hogy nem kell teljesen lehúznunk. Egy apró műanyagtüskének köszönhetően megakad a fedél végén, így egy fokkal gyorsabban újratölthető, és visszazárható. Az elemfoglalatban AA méretű, alkáli, NiCd, NiMH (ceruza) elemeket vagy akkumulátorokat használhatunk, összesen 4 darabot. A gyári mérések szerint egy friss készlettel kapacitástól függően 100-300 villanás érhető el.

A vaku teljes kisütéskor 1/700 mp-es villanási időt produkál. Nagysebességű szinkron (HSS) és egyéb extra szolgáltatás nem állítható be a készüléken. Ha hátsó redőnyre szinkronizált módot, vagy vörösszem csökkentő elővillanást szeretnénk azt fényképezőgépünkön kell beállítanunk, és a vaku ennek megfelelően villan.

Alsó részén műanyag vakutalpat találunk, a fajtájának (E-TTL, i-TTL stb) megfelelő lábkiosztással. Fölötte egy hagyományos, műanyag szorítótárcsa található a csatlakoztatott vaku biztosabb rögzítésére.

Akár extrái között tarthatjuk számon az elején lévő vörös színű AF segédfényt, mely jó alternatívája lehet fényképezőgépünk beépített segédfényének, mivel sötétben közel 8 méterig biztosít hathatós segítséget az AF-rendszer számára.

Aki a beépítettnél erősebb villanót szeretne, vagy ki akarja próbálni az indirekt vakuzással járó előnyöket, de mindezért nem akar súlyos tíz-, vagy százezreket fizetni, elégedett lehet ezzel a végtelenül egyszerű készülékkel, mellyel az automatikus vakuzás kényelméről sem kell lemondania.

A Sunpak DigiFlash 3000 bruttó fogyasztói ára jelenleg 19 990 Ft.

D80 - ra cserélve

D3000-gépem kiszolgálta magát, no és haladni kell a korral, ha pipiskedve is. Egy barátom révén könnyes búcsút vettem hű társamtól, és nagy örömmel vettem birtokomba D80-mat.

Nikon D80

Külső

Karjaimban tartva a "kisdedet", és az első találkozás pozitív élményként maradt meg bennem. Először is a gép kicsi és könnyű. Méretre és tömegre igen hasonló a Nikon D50-hez, ami csak egy-két milliméterrel, és néhány grammal különbözik tőle. A másik szembeötlő hasonlóság a a D50-ből örökölt memóriakártya ajtó, amiből nem nehéz kitalálni, hogy az új modell is Secure Digital kártyákat fogad. A Nikon így jól érezhetően számít a kompakt fényképezőgépekről váltó célközönségre is. A váz fogása kényelmesnek tűnt, bár kisujjam néha tétován lecsúszott a semmibe, a markolatnak még sincs kényelmetlen érzete. Valahogy a D50-et körüllengő "olcsó műanyag fíling" sem kerített hatalmába, pedig a borítás minden porcikája műanyag. Összerakási minőség tekintetében a D80 méltó folytatása a D70s-nek. Vissza térve a tétova kisujjakra, az akkutartó nyílásba pillantva boldog örömmel konstatáltam, hogy mélyén ott aranylanak a portrémarkolat érzékelői. Ehhez a géphez tehát már gyári kiegészítő markolatot is használhatunk, amelyet MB-D80-ra keresztelt a Nikon és két gyári lítium-ion akkumulátort, vagy 6 db AA méretű elemet/akkut képes fogadni.

A Nikon D80 ugyanúgy két vezérlőtárcsával rendelkezik, mint a D70s, így beállítások kényelmesebben elérhetők, mint a legkisebb modellnél.
Tekinthetjük a gépet a középkategóriás Nikon D200 egyszerűbb változatának is. Ebben az esetben a magnéziumborítású, nagyobb vázat és annak időjárásálló szigetelését kell hiányolnunk. 

Képérzékelő

Zenghetnek a fanfárok, a Nikon úgy tűnik végleg a múlt részévé teszi az évek óta használt 6 megapixeles Sony CCD-t, amely olyan nagyszerű gépekben teljesített szolgálatot, mint a D100, D50, vagy a D70-D70s ikrek. A Nikon D80-ba 10 megapixeles CCD építettek, amely feltehetően igen közeli rokona a D200-ban találhatónak. Hacsak nem ugyanaz. Apró bizonytalanságom oka az, hogy az általunk kapott adatlap 10,75 millió, míg a nagytestvéré 10,9 millió érzékelőhelyet ír. A képalkotásra használt tényleges pixelszám azonban mindkét gép esetében 10,2 millió, ami 3872 x 2592 képpontos maximális felbontást jelent. Ugyanannyit mint a drágább modellben. A CCD mérete továbbra is 23,6 x 15,8 mm, azaz a Nikonnál jól bevált DX formátum. Ez a felhelyezett objektíveknél 1,5x szorzót jelent.

Kereső és LCD

Szintén jelentős az előrelépés ezeken a területeken is, mégpedig úgyszintén a D200 irányába. A Nikon D80 ennek keresőjét kapta, 0,94x nagyítással. A kereső képmérete így meghaladja az elődökét, ami jobb manuális élességállítást tesz lehetővé. Nagyobb tartományban állítható a dioptria-korrekció és a keresőben látható információk, fókuszmező kijelzések is a D200-at idézik. Megjelenik az ISO érték, a fénymérési rendszer és a vakuszinkron. Autofókusz mezőből 11-et kapunk 5 helyett, és a középső mező átkapcsolható Wide (széles) módba.

Az LCD 2" képátlóról 2,5" méretűre nőtt, felbontása pedig 130000-ről 230000-re hízott. Ez szintén a D200-at idéző változás. További előny, hogy az LCD képe akár 170 fokos szögből is jól látható. Visszajátszásnál a hagyományos hisztogram mellett RGB-hisztogram is megtekinthető, így külön ellenőrizhető a színcsatornák árnyalat eloszlása. A képek visszanézésekor aktiválható diavetítés, a Nikon kompaktokban már bevezetett PictMotion lehetőséggel bővült. Ezzel zenés, mozgó átúsztatásokkal kombinált képbemutatót készíthetünk a tárolt fotókból, és a gépet TV-re kötve lejátszhatjuk azt az érdeklődőknek.

A felső státusz kijelző az elődhöz hasonló információkat tartalmaz, háttérvilágítása az exponáló gomb körüli bekapcsoló gyűrű elfordításával aktiválható, éppen úgy, mint a sokat emlegetett középkategóriás Nikon vázban. 

Objektívek

A Nikon D80 is a megszokott F bajonettet használja. Objektív kompatibilitás terén nincs eltérés a D70s-hez viszonyítva. A manuális optikákkal való fénymérést segítő AI-gyűrű - ami a D200 nagyszerű újdonsága volt - ebben a modellben nem található meg.

Autofókusz

A 11 fókuszmezőn túl változott a teljes AF-rendszer is. A Nikon D70s-ben alkalmazott MULTI-CAM 900 rendszert a MULTI-CAM 1000 váltotta fel. Az AF módok között pedig az AF-A lehetőség, amely automatikusan választ a két alapmód (egyszeri-AF-S, és folyamatos-AF-C) között. A fókuszrendszer észlelési tartománya továbbra is -1 - +19 Fé, a használt AF segédfény lámpa pedig 0,5-3 méter között nyújt hatásos megvilágítást.

Menük

Talán mondanom sem kell, hogy a Nikon D80 honnan kapta, átdolgozott menürendszerét? Igen, a D200-tól, némi változtatással. Hasonló kinézetet és kezelést kaptak a menüpontok, használatuk pedig egyszerűbb lett, sőt a szükségtelen menüpontok el is rejthetők. Megmaradt a Playback, Shooting, Custom Settings és Setup menü - persze a D80 funkcióval tömve - eltűnt viszont a saját beállításokat tartalmazó Recent Settings és helyébe a Retouch menü lépett. Ide pakolták a különböző képkorrekciós beállításokat, mint amilyen a árnyékos helyeket szoftveresen "megvilágító" D-Lighting, az utólagos, automata vörösszem eltávolítás, kivágás, képátfedés, monokróm beállítások, vagy a szűrőeffektusok. Lehetőségünk lesz két RAW (NEF) fotóból összetett képet készíteni, vagy legfeljebb három egymás után készült kockából multiexpozíciót létrehozni.

Fénymérés, fehéregyensúly és expozíció

A régóta használt, 1005 pixeles RGB érzékelőt, 420 pixeles RGB érzékelő váltotta fel. Ugyanúgy ennek segítségével történik a fénymérés, fehéregyensúly és vakufényerő érzékelés. A 3D színes mátrix fénymérés a Nikon D80-ban a 3D színes mátrix II. nevet kapta és a szpot mérési terület is változott, hiszen a képközép 1%-a helyett itt 2,5%-ot hasznosít a fényképezőgép.

A fehéregyensúly Kelvin értékben is meghatározható, amely nagyjából 300 Kelvin fokonkénti lépéseket jelent. Egyébiránt maradtak a D70s széleskörű WB beállításai, felhasználói mentéssel, finomhangolással, vagy akár fehéregyensúly sorozat készítésével.

A belépő szintű Nikon DSLR-eknél sokszor kifogásolt ISO 200 kezdő érzékenységet lassan elfelejthetjük. A Nikon D80 már ISO 100 -1600 között állítható, és választhatjuk a D200-ból átvett HI módot is, ahol 1/3 lépésekben további egy egész értéket ugorhatunk (HI-0,3, HI-0,7 és HI-1).

Az expozíció, vakukorrekció 1/3, vagy 1/2 lépésekben szabályozható. A záridő és a legrövidebb vakuszinkron idő csökkent a D70s-hez képest (max. 1/4000 és 1/200), ami áttervezett zárszerkezetet sejtet. A zár élettartamra vonatkozóan most nem kapunk hozzávetőleges adatokat a gyártótól, mint tették azt a Nikon D200-nál, de hát ez egy sokkal olcsóbb fényképezőgép és ebben a kategóriában ez sosem volt divat.

Az önkioldó több fokozatra állítható, így lehetőség van 2,5,10 vagy 20 másodperces késleltetésre. 

Sebesség

E téren nem érhette különösebb panasz a D70s-t, hiszen kategóriájához mérten igen fürge géppel volt dolgunk. Emlékeim szerint a D70(s) volt a maga idejében a leggyorsabb memóriakártyát kezelő amatőr DSLR. A Nikon D80-nál még tovább nyomja a gázpedált a gyártó. A D70s a bekapcsolás után 0,2 másodperc alatt került üzemkész állapotba, a D80-nál ez (a gyári mérések szerint) 0,18 mp. Nos, kétlem, hogy ezt a sebességkülönbséget bárki megérzi majd, de tény, hogy gyorsabb és tény, hogy nagyon gyors. A gép a bekapcsolás után valóban rövidebb idő alatt üzemkész, mint hogy mutatóujjunk az exponáló gombra tévedne. A memóriakártya kezelést is tovább csiszolták. A gép irási sebessége 9,5 MB/mp lesz (megfelelően gyors SD kártyával), olvasási sebességét pedig 12 MB/mp-ben állapította meg a gyártó. Csökkentették a hosszú expozíciók utáni zajszűrés idejét is, ami szintén jelentősen növelheti sebességérzetünket.

A képsorozat sebessége maradt 3 kép/mp, az így készíthető képek száma pedig max. 100 JPEG és 6 RAW. A Nikon D70s-nél ez 144 JPEG és 4 RAW volt, ami csalóka összevetés, abból a szempontból, hogy a JPEG értékeknél nem azonos minőséget adott meg a gyártó. A D70s 144 sorozatban menthető JPEG fotója Large képméretre (3008 x 2000 pixel) és Normal minőségre vonatkozik. A Nikon D80 max. 100 JPEG-je pedig Middle méretre (2896 x 1944 pixel) és Fine ("finom", legjobb) minőségre. A D200 maximum 37 JPEG mentésére képes, bár azt maximális felbontásban és tömörítési minőséggel, 5 kép/mp sebességgel.

Képminőség

Sajnos ez az a pont, amiről nagy bánatomra, nem szolgálhatok információval, mivel nem készíthettem fotókat a géppel. Egy gyártás előtti mintapéldány járt a kezeim között, nem végleges szoftverrel így egy gyári tesztfázisban lévő gép képeivel kár is lett volna bombáznunk a kedélyeket. Annyit azonban biztosra vehet a Kedves Olvasó, hogy a Pixinfo nem hagyja ki jövőbeli részletes tesztjei közül a Nikon D80-at. A tesztfotó kérdésre tehát még visszatérünk.

Energiaellátás

Új lítium-ion akkumulátort kapott a Nikon D80 és már le sem merem írni, hogy melyik "komoly" rokontól. Az EN-ELa akkut felváltó EN-ELe a gyári mérések alapján 200 képpel tovább bírja, mint elődje. Persze a D70s 2500 képes kapacitása sem nevezhető semmiségnek, a D80 ezzel szemben 2700 fotóra van "kalibrálva". Az új akkumulátor egyik előnye, hogy a Nikon D80-ban is bevezethették a D200-nál bevált kapacitás figyelést. A menüben folyamatosan nyomon követhetjük, hogy a legutolsó töltés óta mennyi kép készült, hány százalékos jelenleg az áramforrás kapacitása és milyen az általános közérzete, azaz hol jár az élettartama tekintetében.

Ár, megjelenés

Nem hagyhattam ki, hogy fel ne tegyem, a Nikon prominensének, a hazai vásárlókat talán leginkább érdeklő két kérdést: Mikor lesz kapható a gép, és mennyibe fog kerülni? Nos, határozott választ nem kaptam, de megnyugtatott, hogy közel sem kell annyit várnunk rá, mint a D70-re, és az ősz folyamán biztosan a hazai boltok polcain lesz. Az áráról sincs még kész kalkulációja a magyar képviseletnek, de a váz nagyjából a D70s kit jelenlegi árszintjén lesz. Természetesen ezt az információt - szó szerint - nem kell kézpénznek vennünk, hisz a megjelenésig sok tényező (pl. a forint-euro árfolyam alakulása) befolyásolhatja.

Összegzés

Ahogy a cikk elején említettem, többféle nézőpontból szemlélhetjük a Nikon D80-at. Az optimistább megközelítés szerint a D70s új funkciókban gazdag utódjával állunk szemben, a kissé pesszimistább szemlélet pedig a D200 egyszerűsített változatának látja. Mindkét nézőpont helyes. A mostani DSLR szegmensben a gép pontosan betalált a két minőségi kategória közé. Egyrészt egy sok tekintetben fejlesztett haladó amatőr gép, másrészt egy főleg külső jegyeiben lecsupaszított középkategóriás modell. Ha az árra vonatkozó előzetes adatok nem csalnak, akkor egy igen erős versenyzővel gazdagodik a DSLR kínálat.

Új társam:

Tamron AF 70-300mm f/4-5.6 Di LD Macro (Nikon)

Tamron 70-300mm Macro objektív bemutató

Amikor az ember általában megveszi az első belépőszintű DSLR fényképezőgépét (digitális tükörreflexes) akkor azt úgynevezett 'KIT'-ben teszi (előre összeállított csomag). Alap estben ez egy 18-55mm-es gyújtótávolságú alap objektívet jelent a fényképezőgéppel egybecsomagolva, mind Canon és Nikon oldalon (van amikor még egy 50-250mm-es teleobjektív is kerül a csomagba, de ettől az esettől most tekintsünk el). A köztudatban csak 'KIT objektívnek' nevezett alap objektív teszi a dolgát rendesen, de egy idő után az ember elkezdi hiányolni a nagyobb gyújtótávolságot (távoli témák fotózása pl.). Ilyenkor jön az a helyzet hogy elkezdjük nézegetni a internetes oldalakat, hogy milyen teleobjektívet tudnánk venni. Mind a két gyártó cég kínálatában megtalálható a 70-200mm-es csoda, mely a felső kategóriát képezi, és szerintem nincs olyan kezdő fotós aki nem vágyakozna ezen objektívek egyikére. Mit tehetünk ha nincs esetünkben több százezer forintunk egy ilyen objektív beszerzésére? Megnézzük a harmadik fél által kínált termékeket (Sigma, Tamron) melyek ugyanúgy kínálnak professzionális megoldásokat ám emellett kedvező áron belépőszintű objektíveket is. (Canon-nál is található olcsó megoldás, pl.: 75-300 F4.0-5.6 EF III) Tamron oldalra térnék ki ugyanis a címben is ennek a bemutatása szerepel.

Tamron 70-300mm f/4-5.6 Di Ld Macro 1:2 AF a hivatalos megnevezése és ~40e forint körüli áron kapható. A fehér doboz magát az objektívet rejti plusz egy szép méretes napellenzőt valamint a szokásos iratokat. Dobozból kivéve az első dolog, ami szembetűnik az az anyaghasználat, bár műanyag, de mégis jó minőségű benyomást kelt. Nem lötyög sehol semmi, a gyűrűk is könnyedén járnak. Az objektív az árából adódóan nem rendelkezik sem belső élességállítással tehát a fókuszálásnál a frontlencse elfordul. A kihuzat hossza is nő amint a zoomgyűrűt elkezdjük a 300mm-es állás felé tekerni. Az objektív oldalán két kapcsoló található az egyik az autó fókusz ki-be kapcsolója a másik pedig a makró mód bekapcsolása. Ilyenkor az objektív közelpontja 1.5 méterről 0.95 méterrel változik (180-300mm között használható)Az objektívet én egy Canon 450D vázzal használom mely APS-C szenzorral rendelkezik, ilyenkor meg kell szoroznunk a gyújtótávolságot 1,6-al mert az objektív 'full frame'-es vázakhoz készült, ezért APS-C-n használva a széleken levágódik a kép. Így 70-300 helyett kapunk egy ~110-450 átfogású objektívet. Itt található egy kis szemléltetés ezen jelenségnek valamint egy kis wikipédiás leírás (angol nyelven) akit jobban érdekelnek a részletek.

AMIT A STOCKFOTÓZÁSRÓL TUDNI KELL

Szeretne ön is pénzt keresni fotóival? Töltse fel őket egy stockfotós oldalra, hogy bárki megvásárolhassa őket. Érdemes azonban betartani néhány egszerű szabályt. Az alábbiakban áttekintést adunk a legfontosabb tudnivalókról.Miért érdemes stockfotókat készíteni?
A stockfotózás egy könnyű és izgalmas pénzkereseti lehetőség minden amatőr és profi fotós számára. Könnyű, mert nincs szükség külön befektetésre, hiszen a már meglévő kameránkat használhatjuk, a feltöltött képek pedig akkor is hoznak pénzt a konyhára, ha éppen nincs időnk újabbakat készíteni. Az alkotómunka akkor válik igazán izgalmassá, ha olyan képeket próbálunk létrehozni, amelyek megfelelnek a stockfotós "piaci" elvárásoknak, de emellett különleges, egyedi alkotásokként is megállják a helyüket.
Mik az első lépések, hogyan kezdhetem el fotóim árusítását?
Először regisztrálnunk kell valamelyik stockfotós weboldalon. Adataink megadása után arra kérnek majd bennünket, hogy töltsünk fel néhányat az általunk készített képek közül. Ha ezek megfelelő minőségűek, akkor máris szabaddá válik az út az eladásra szánt fotók előtt. Van olyan weboldal, ahol még néhány, fotózással kapcsolatos kvízkérdésre is válaszolnunk kell, de ezek egyáltalán nem nehezek. 

Milyen fényképezőgépet használjak a fotók elkészítéséhez?
Nincs szükség profi fényképezőgépre ahhoz, hogy jól eladható stockfotókat alkossunk. Tehát digitális kompakt és belépőszintű tükörreflexes kamerákat is használhatunk, ha ezek színhelyes és zajmentes képeket készítenek.

Milyen technikai paraméterekkel kell rendelkezniük a képeknek?
A képek JPEG-formátumúak és RGB-színmódúak legyenek. Attól függően, hogy melyik stockfotós oldalra töltjük fel képünket, a minimális méret 2-3 megapixel lehet. Ebből következik tehát, hogy egy mai átlagos kamerával készített fotó még egy alapos vágás után is feltölthető méretű marad.

Milyen témájú képeket készítsek?
Sokféle képpel próbálkozhatunk, de vannak olyan témák, amelyekre az átlagosnál nagyobb az igény. Ilyenek például a több emberből álló csoportokat - családokat, munkahelyi teameket - ábrázoló képek, vagy amelyek a környezetvédelemmel, illetve a gazdasági, pénzügyi világgal kapcsolatosak. Kelendőek az ételfotók, a mai ember mindennapjait bemutató életképek, a sporttal, egészséges életmóddal, egészségüggyel, divattal kapcsolatos fotók. Jobb eredményt érhetünk el azokkal a képekkel, amelyeknek tiszta, homogén fehér háttere van.

Bármilyen képet fel lehet tölteni?
Erőszakos témájú és pornográf képeket természetesen nem fogadnak el.

Photoshoppal átszerkesztett képeket is feltölthetek?
Igen, sőt a legtöbb esetben elengedhetetlen valamilyen képszerkesztő program használata, hiszen csak így tudjuk igazán kelendővé varázsolni fotóinkat. Az egyenletes fehér háttér előállításához, az ideális színvilág, illetve kontraszt beállításához, valamint a megfelelő képkivágáshoz kellenek ezek a programok. Mivel a képeken nem látszódhat semmilyen márkajelzés vagy logó, ezek eltüntetéséhez is szükség van valamilyen retusáló eszközre. Digitális montázsokat is küldhetünk, ha igényesen vannak elkészítve. A Photoshop szűrőit viszont ne alkalmazzuk azokon a képeken, amelyeket stockfotóként szeretnénk eladni.

Hogyan kell feltölteni a képeket?
A képeket a stockfotós weboldalak Upload gombjára kattintva tudjuk feltölteni. Ezután - hasonlóan ahhoz, mint amikor egy e-mailhez csatolunk egy fájlt - ki kell keresnünk dokumentumaink közül az eladásra szánt fotót, majd elindíthatjuk a folyamatot. Amikor a feltöltés befejeződött, a képeket címmel, leírással és kulcsszavakkal kell ellátnunk.

Mikor van szükség modellengedélyre?
Minden esetben, ha felismerhető személy látható a képen. Vannak speciális esetek is, amikor egy ember háttal állva is felismerhető, például azért, mert egy jellegzetes tetoválás van a hátán, vagy egy egyedi, csak rá jellemző helyszínen van megörökítve. Ilyenkor szintén szükséges a beleegyező nyilatkozat.

Egy tömeget ábrázoló képnél mi a teendő?
Tömeg fényképezésekor háromféleképpen járhatunk el: ha olyan fotót készítünk, amelyen mindenki háttal áll, vagy mozgásban van, és ezért életlen, akkor nincs szükség modellengedélyre. Ha azonban akár egy felismerhető személy is látható a képen, szükséges az aláírt engedély.

Hogyan kell a modellengedélyt a képhez csatolni?
Miután letöltöttük a formanyomtatványt a stockfotós weboldalról, nyomtassuk ki, majd írjuk rá a szükséges adatokat. Ezután szkenneljük be, vagy fényképezzük le, és mentsük el JPEG-formátumban. Nincs szükség nagy felbontásra, az a lényeg, hogy olvasható legyen. Ezt a fájlt végül a weboldal megfelelő gombjára kattintva feltölthetjük a kép mellé.

Készítettem egy képet az Országházról és a szomszédom házáról. Mindkét fotóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak?
Nem minden esetben. Mivel az Országház közterületen lévő középület, teljesen szabadon lefényképezhető, a kép pedig feltölthető. Ha azonban a szomszédunk házát egyedi, mások által nem elérhető helyről fényképeztük le, például a kertünkből az épület hátsó részét, akkor ehhez is engedélyt kell kérnünk a tulajdonostól. Ennek a formanyomtatványnak a kitöltése és elküldése ugyanúgy zajlik, mint ahogyan azt már fent részleteztük a modellengedéllyel kapcsolatban.

Milyen hibák miatt utasítják vissza a leggyakrabban a képeket?
A legtöbb esetben három hiba miatt szokták elutasítani a már feltöltött képeket. Az egyik az életlenség. Mindig nagyítsuk fel 100%-ra az elkészült fotót, és egy fontos részleten, például a pupillán ellenőrizzük le, hogy megfelelő-e az élesség. A másik gyakori hiba a kép fényviszonyaival kapcsolatos. Ügyeljünk arra, hogy a fotók ne legyenek alul- vagy túlexponáltak. A megvilágításhoz mindig lágy fényt használjunk, hogy elkerüljük az erős becsillanások és árnyékok megjelenését. A zajos képek szintén mindig visszautasításra kerülnek. Ezért lehetőleg minél alacsonyabb ISO-számot állítsunk be a kamerán, mielőtt fotózni kezdenénk vele.

A két hete feltöltött képemet még nem vásárolta meg senki, mi ennek az oka?
A legfontosabb, hogy mindig egyszerű címet, lényegre törő leírást, és pontos kulcsszavakat kapcsoljunk a képekhez. Ezek nélkül ugyanis senki sem fogja megtalálni alkotásainkat. Azt is tudni kell, hogy a feltöltött fotók csak kb. egy hónap múlva kerülnek be igazán a rendszer vérkeringésébe, tehát időre van szükség ahhoz, hogy megkezdődjenek az eladások. Persze az is előfordulhat, hogy nincs kereslet az olyan témájú képekre, amilyet készítettünk, vagy nagyon sok van belőle. Ezért fontos, hogy mindig naprakészek és nyitottak legyünk, hiszen csak így tudunk aktuális témájú, kelendő fotókat készíteni. Ebben sokat segít, ha rendszeresen átnézünk néhány hazai és külföldi magazint, internetes oldalt, hogy megismerjük a mai stockfotós trendet.

Mennyi pénzt kereshetek havonta?
Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a havi jövedelem összege sok mindentől függ, például attól, hogy hány weboldalra hány képet töltöttünk fel, vagy, hogy az adott hónapban milyen méretű képeket vásároltak tőlünk. Egyes ügynökségeknél még azt is figyelembe veszik, hogy eddig hány eladásunk volt, így aki ennek alapján magasabb szintre kerül, még több pénzt kap egy-egy képe után. Van tehát aki egy-kétszáz dollárt keres, mások több ezret. Az biztosan kijelenthető, hogy akinek van néhány száz igényesen elkészített fotója, az nem fog csalódni, forintban számolva százezres nagyságrendű összeget kereshet havonta.

Hogyan jut el hozzám a megkeresett pénz?
A pénzt csekk formájában is lekérhetjük, amely kb. tíz nap alatt megérkezik, és a hazai bankokban beváltható. Emellett a PayPal, illetve Moneybookers nevű pénzküldő szolgáltatásokat is igénybe vehetjük.
Stockfotós weboldalak: 

www.bigstockphoto.com             www.canstockphoto.com            www.istockphoto.com 

www.123rf.com        www.dreamstime.com        www.shutterstock.com 

www.fotolia.com      www.stockxpert.com 

Szerző: Bajic Iván 

Fotózzunk jobban a kamerás mobillal!

Ma már szinte minden mobiltelefonban van beépített kamera, és bár ez az apró szerkezet nem váltja fel a hagyományos fényképezőgépet, aránylag jó, webes közlése alkalmas fotót azért ezzel is lehet készíteni. A technikai tanácsok mellett adunk pár új ötletet is a kamerás mobil hasznosítására. Ha a telefon kameráját rendszeresen használni szeretnénk, először is csiszolnunk kell egy kicsit a technikánkon. Lássuk, mi az, amire érdemes odafigyelni!

Menjünk közel!

Minél közelebb vagyunk ahhoz, amit fényképezünk, annál jobb lesz a felvétel. Ez még olyankor is aranyszabály, amikor hagyományos géppel fotózunk, pláne mobillal, ahol a kis felbontás (az átlagos telefon 1,3-2 megapixeles) és a legkisebb zoomolás is nagyon sokat árthat a felvétel minőségének. A digitális zoom használatát mindenképpen kerüljük - a legtöbb telefonon csak ilyen van -, mivel ez nagyon rossz képminőséget eredményez: a "közelebb hozni" kívánt részletet utólag is kivághatjuk a jó felbontású képből, ha nem tudtunk elég közel menni a tárgyhoz. Arra is oda kell azonban figyelnünk, hogy ne menjünk túl közel: sok készülék pár tíz centiméteres távolságon belül már életlen képet produkál, szuperközeli fotózásra pedig alkalmatlan. Célszerű pár próbafelvétellel kitapasztalni a telefonunk minimális fókusztávolságát - az újabb típusokat már autófókuszos optikával szerelik, ezek könnyebben eltalálják a helyes élességet, bár sötétben gyakran csődöt mondanak.

Ügyeljünk a jó megvilágításra!

Nem hiába nevezik a fényképezést fény-képezésnek: fény nélkül nem megy... A telefonok törpe lencséjű kameráinak fényereje többnyire sokkal rosszabb, mint a hagyományos gépeké, ezért a világításra is jobban oda kell figyelni a használatuk során. Kerüljük az ellenfényt, rossz fényviszonyok esetén ha lehet, használjunk lámpát (akár a kéznél lévő lámpákat a "céltárgy" bevilágítására). Ideális, ha a mobilt ledes fotófénnyel ("vaku") is felszerelték, ez nagyban segíti az éjszakai fotózást, persze csak akkor, ha elég közel vagyunk a célponthoz - lásd az egyes pontot.

Sok telefonon van éjszakai üzemmód is, ez azonban rendszerint megnöveli a záridőt, emiatt könnyedén produkál elmosódott felvételeket. Ennek elkerülése végett ilyenkor lehetőleg tegyük le a telefont, vagy támasszuk meg a kezünket valamivel exponálás előtt.

A telefon fehéregyensúly-beállítási opcióit (white balance) is érdemes kiismerni. Ezek általában előzetes beállításokat tartalmaznak villanyfényhez, neonfényhez és természetes megvilágításhoz, és a valódi a hatásuk típusonként eltérő. Ha bizonytalanok vagyunk a dolgunkban, és van rá lehetőség, csináljunk több felvételt eltérő beállítással. Egy idő után tudni fogjuk, melyik adja vissza a legjobb minőséget, vagyis mikor nem sárgább vagy kékebb a kép a normálisnál.

Tartsuk stabilan!

Az éjszakai üzemmód mellett a normál körülmények között készített fotóknál is fontos, hogy ne mozduljon be a készülék, már csak azért is, mert sok telefonon viszonylag hosszú idő telik el az exponáló gomb megnyomása és a felvétel elkészítése között. Ha csak lehet, támaszkodjunk neki valaminek, vagy üljünk le, amikor fotózunk, tartsuk a kezünket minél stabilabban, és fogjuk két kézzel a telefont.

Manapság már egyre több készüléken van külön exponáló gomb, rendszerint a mobil oldalán, ami megkönnyíti a dolgunkat, ennek hiányában viszont valamelyik menügombbal kell elsütni a felvételt - és ha a billentyű kemény, rossz helyen van, vagy egyszerűen nagyot kell nyomni rajta, akkor könnyen bemozdul a felvétel. Tapasztaljuk ki, hogy tudjuk jól elsütni a kamerát!

Szerkesszük meg a képeket!

Bár egyre több fotós mobilon van beépített képszerkesztő funkció, ha a legjobb minőséget szeretnénk elérni, célszerűbb a számítógépre lementeni, és ott retusálni a képeket. Jó alapanyagot pedig akkor kapunk, ha a maximális felbontásban, zoom és egyéb különleges effektusok nélkül fotózunk - ezeket majd ráérünk utólag hozzáadni a PC-n. Ha van helyünk, nem érdemes azonnal törölni az elhibázott felvételeket sem, mivel a telefon kijelzőjén rendszerint nem látszik jól, milyen is a kép valójában. Lehet, hogy végül egy kevésbé jónak tűnő képet tartunk meg, mert csak a monitoron lehet eldönteni, mi sikerült jobban.

A zoomolással (jobbra fent) ugyanazt érjük el, mintha kivágnánk egy részletet (középen)

A fotók lementéséhez használhatjuk a telefon saját kliensszoftverét és adatkábelét. Ez viszont nem jár minden modellhez, és a beszerzése pár ezer forintba belekerül - ha pedig van, akkor sem biztos, hogy megbízhatóan működik (nekünk már sokszor meggyűlt a bajunk az ilyen feladatokkal). Lehetséges megoldás még a Bluetooth: USB-s adaptert a PC-hez pár ezer forintért lehet vásárolni.

Ha a készülékbe lehet memóriakártyát helyezni, akkor sokkal könnyebb dolgunk van egy kártyaolvasóval: ez szintén belekerül pár ezer forintba, viszont akkor is tovább használhatjuk, ha lecseréljük a telefont más típusúra, valamint nem csak otthon menthetjük le vele a fotókat.

Ha minden kötél szakad, a képeket akár MMS-ben is elküldhetjük magunknak - az e-mail címünkre. Ilyenkor nem e-mailt, hanem MMS-t kell küldeni a telefonról, de telefonszám helyett e-mail címet kell beírni, és a képet csatolmányként kapjuk meg. Ez a funkció különösen akkor hasznos, ha csak ritkán fotózunk a telefonnal, és nincs hozzá se kábel, se kártya, igaz, ilyenkor az MMS-ek maximális méretét a szolgáltatók korlátozzák, így nem biztos, hogy a legjobb minőséget kapjuk - ám a semminél még ez is jobb.

Tartsuk tisztán a lencsét!

Mivel a telefont általában a zsebében, táskájában hordja az ember, az optika könnyedén bekoszolódhat. Apróság, de nem árt minden használat előtt rápillantani, és egy megfelelő tisztítóeszközt (kendőt, ecsetet) is kéznél tartani hozzá, ha sokat fotózunk.

Ahová a telefon befér

Tartsuk feltöltve!

A fotózás, képnézegetés, esetleg szerkesztgetés erőteljesen lemeríti a készülékünket, ezért ha a sokat használjuk telefonálástól eltérő feladatra, figyeljünk oda a töltésvisszajelzőre. Ha kimondottan fotózni indulunk a telefonnal, ne legyünk restek előtte teljesen feltölteni az akkumulátort, nehogy menet közben hagyjon cserben.

Kísérletezzünk sokat!

Mint már fentebb is említettük, a jó képek készítésének titka abban rejlik, ha kiismerjük a készülékünket - már csak azért is, mert a telefonba integrált fényképezőeszköz sok tekintetben más, mint egy fényképezőgép. Ez egyszerre előny és hátrány is: a kamerás mobillal nehéz ugyan a hagyományos értelemben véve jó felvételeket készíteni, de éppen ezért bármit megengedhetünk vele magunknak, ami a komponálást illeti. Fotózhatunk egészen extrém szögből, bedughatjuk a telefont szűk helyekre (például egy söröskorsóba), vagy készíthetünk vele elmosódott, bizarr képeket.

Tartsuk be az illemszabályokat!

Ez persze nem jelenti azt, hogy visszaélhetünk a kamerával, ezért ne készítsünk vele lesifotókat, és az idegenektől kérdezzük meg, lefényképezhetjük-e őket. Sok embert eleve zavar, ha fényképezik, ezért a mobilkamerás akciók közben legyünk tekintettel rájuk - különösen akkor, ha a felvételeket közzé is tesszük az interneten. Persze lehet, hogy van rendes fényképezőgépünk, és egyáltalán nem szeretnénk a mobillal fotózni (leszámítva azt, amikor gyorsan szeretnénk elkapni valamit, és nincs kéznél a másik masina). Ez esetben is hasznát vehetjük a kamerás mobilnak.

Használjuk emlékeztetőnek!

Ha már úgyis ott a kamera a mobilunkban, akkor segíthet abban, hogy ne felejtsünk el dolgokat. Összeállíthatunk vele például bevásárlólistát úgy, hogy lefotózzuk a hűtőben azt, ami éppen kifogyott - például az üres narancslés- vagy tejesdobozt, tojástartót, vagy bármit, amire szükség van, és a boltban csak a fotókat kell átlapoznunk, amikor a sorok között bóklászunk.

Az éjszakai mód gyakran cserbenhagy, de a rontott kép is lehet jó valamire

Szintén jó szolgálatot tehet a mobil, ha nyaralás, üzleti út, konferencia ideje alatt biztosak szeretnénk lenni benne, hogy nem felejtjük el a szállodai szobánk számát vagy a bérelt autónk rendszámát. Ezekről is elég egy kattintás, és kevesebbet kell törni a fejünket.

A telefonnal írásos üzeneteket is lekaphatunk, akár egy faliújságot, akár egy koncertplakátot, egy bolt nyitvatartását vagy akár egy hibaüzenetet a számítógép képernyőjén. Ehhez azonban ki kell tapasztalni, hogy a készülék milyen üzemmódban készít olvasható reprodukciót az írott szövegekről, mivel itt az élességgel és a felbontással lehetnek gondok.

Használjuk a navigáláshoz!

Még mindig a nyaralásnál maradva, az ismeretlen helyen megörökíthetjük a kedvenc éttermünket, üzletünket is, hogy később könnyebben visszataláljunk oda - vagy másokat könnyebben oda vezessünk. A látogatóba érkező ismerőseinknek is egyszerűbben adhatunk útbaigazítást, ha lefotózzuk a fontosabb tájékozódási pontokat a környéken (pl. itt a sárga ház mellett kell balra fordulni), vagy a házunkat, irodánkat, kávézót, éttermet, ahová éppen invitáltuk őket. Az ilyen útbaigazítást MMS-ben is el lehet küldeni.

Használjuk képeslap helyett!

A kamerás mobil akkor is jól jöhet, ha megfeledkeztünk valakinek a születésnapjáról, vagy nem szeretnénk külföldről képeslapot feladni, ami később ér haza, mint mi. A jókívánságot vagy az irodában kuksoló kollégáknak küldött üzenetet feldobhatjuk egy jól megkomponált fotóval, amin integetünk nekik, vagy egy tengerparti vendéglőben iszunk az egészségükre. Ha pedig nem szeretnénk megfeledkezni a barátunk névnapi felköszöntéséről, akkor fotózzuk le a naptárat, amikor eszünkbe jut, vagy az ajándékboltot, és küldjük el magunknak a képet e-mailben - hátha idejében beugrik róla.

Védjük meg magunkat!

Extrém esetben a kamerás mobil akkor is jól jöhet, ha jogi problémáktól szeretnénk megvédeni magunkat. Ha például autóbalesetet szenvedtünk, és nem esett komoly bajunk, pár kattintással megörökíthetjük a helyzetet, ami később jól jöhet a biztosítónál vagy a bíróságon. Egyfajta biztonsági kameraként is használhatjuk a mobilunkat, ha lekapjuk vele a környéken bóklászó gyanús alakokat vagy a hozzánk becsengető házalókat. Ha valaki rosszban sántikál, biztosan felszívódik, ha megkérjük, hadd fotózzuk le.

Fejlesszük az arcmemóriánkat!

A legtöbb telefonban lehetőség van arra, hogy a kontaktjaink neve és száma mellé egy fotót is elmentsünk. A mobil kamerájával akár meg is örökíthetjük újdonsült ismerőseinket, hogy az arcképüket is eltároljuk a telefonkönyvbe. Ha nem szeretnénk folyton megkérni őket, hogy álljanak modellt, akkor akár a számítógép képernyőjéről is lekaphatjuk egy olyan portréjukat, amit mondjuk egy közösségi oldalra töltöttek fel.

(VÁMOSI GERGŐ)

Amikor nem hiányoznak a színek

Biztosan eszedbe jutott már bizonyos helyzetekben, hogy a képet fekete fehérben készítsd el. Sokan mondják, hogy majd utólag át lehet konvertálni. Ez igaz, de az még inkább, hogy a fekete fehér fényképezés más látásmódot kíván. Ezért, ha biztosan fekete fehérben szeretnénk látni a képünket később, akkor a kép elkészítése előtt át kell gondolni, hogy mit is akarunk kifejezni képünkkel, és hogy fog mutatni a fotó harsány színek nélkül.

Formákat kell látnunk a képen, fényekkel és árnyékokkal kell komponálnunk. A fekete fehér képek közös jellemzője, hogy letisztult, formákra, mintákra, fényekre, tónusokra koncentrál. Egyszerűen, és hatásosan mutatja meg a mondanivalót.

Bár a fekete fehér fotózás szép része a fotográfiának, de egy cikk elolvasása után nem lehet megtanulni. Inkább csak ihletet szerettem volna adni a cikkel. A fekete fehérbe történő konvertálás egy lehetőség, amit később is kipróbálhatunk, ha már elkészült a kép.

A digitális technika nagy előnye, hogy nem szükséges a fotózás előtt elkötelezni magad a fekete fehér fotózás mellett, egy egy képet utólag is megvizsgálhatsz fekete fehérben. Csak egy kattintás a legtöbb képnézegetőben és már látod is, hogy működik a kép fekete fehérben.

Mely esetek a legalkalmasabban a színek nélküli fotókhoz? Érdemes kipróbálni az alábbi típusú fotók esetében:

- (erős) érzelmeket kifejező/kiváltó/közvetítő témáknál

- formákra vagy textúrára koncentráló képeknél 

- olyan témáknál, ahol a kép hatását a színek gyengítenék, nem dominánsak, vagy elvonhatják a figyelmet a lényegről

- olyan kevert fényeknél, ahol színesben szinte lehetetlen beállítani a helyes fehéregyensúlyt  

- túl zajos képen, ahol színesben zavaró a képzaj: a digitális zaj színesben nagyon zavaró tud lenni, viszont fekete fehérbe konvertálva képünket nem olyan zavaró.

A fekete fehér képeken hasonlóan utómunkát végezhetünk, mellyel beállíthatjuk a tónusokat (a színárnyalatot jelenti: pl. sötét tónusú képen a sötét színek árnyalatai jellemzőek ), a kívánt kontrasztot (világos és sötét részek közötti fényesség aránya), egyes színeket (zöld, piros, sárga színszűrők alkalmazása) kiemelhetünk, világosíthatunk vagy sötétíthetünk, hogy képünk igazán ütős legyen.

Próbáld ki néhány képeden ezt a lehetőséget!

Nikon D3300 game over

2016. JÚNIUS 9. CSÜTÖRTÖK 

A legfrissebb pletykák szerint a Nikon befejezi a Nikon D3300 típus gyártását, és a jövőben egy új, 24MP felbontásra is képes, SnapBridge kompatibilis típussal fog jelentkezni.

Sajnos a D3300 nem volt hosszú életű, mindössze 2,5 év telt el a bejelentése óta. Hogy mi van a háttérben nem tudni, de kíváncsiak lennénk a Te véleményedre is, írd meg nekünk hozzászólásban.

Nikon D3300 specifikáció:

• 24,2 megapixeles, DX-formátumú érzékelő optikai aluláteresztő szűrő nélkül

• Útmutató mód: érthető, lépésekre lebontott segítség
• Remek gyenge fényes teljesítmény: ISO 100-12 800 (ISO 25 600 egyenértékig kiterjeszthető)
• Gyors és nagy teljesítményű EXPEED 4 képfeldolgozó rendszer
• 5 kép/mp sebességű sorozatfelvétel
• Borotvaéles, 11 pontos AF-rendszer, középen kereszt típusú érzékelővel
• 420 képpontos RGB fénymérő-érzékelő a Nikon Fényképezési helyzetfelismerő rendszerével
• D-videó: teljes HD videók rögzítése akár 50/60p sebességgel
• Beépített mikrofon és kompatibilitás a Nikon ME-1 sztereó mikrofonnal
• Egyszerű vezeték nélküli kapcsolat: a Nikon Wu-1a mobiladapterrel
• Speciális hatások mód: 13 különleges effektus állóképekhez és videókhoz
• 6 motívumprogram mód
• Nagyméretű LCD-monitor: 7,5 centiméteres, széles megtekintési szögű, 921 000 képpont felbontású
• Optikai kereső kb. 95%-os képfedéssel és 0,85x nagyítással
• Kisméretű és könnyű váz: kb. 124 x 98 x 75,5 mm. Tömege mindössze 410 g (akkumulátor és memóriakártya nélkül)
• Kisméretű, behúzható szettobjektív:
• F-S DX NIKKOR 18-55mm f/3.5-5.6G VR II
• Stabil markolat a biztonságos kezeléshez
• Háromféle színben kapható: fekete, vörös és szürke
• Bővíthető rendszer: a gép kompatibilis a NIKKOR DX-formátumú objektívek teljes választékával és a belépő szintű Nikon vakukkal

Írta: FotósHírek.hu 

Alkonyi, éjszakai városképek készítése.
Videó, 4 perc
Készítette: Dékán István

Képkorrekció, a fénykép megvágás és a perspektíva-korrekció

2016-01-29

Alapvetőn - véleményem szerint - kétfajta fotós létezik: a dokumentarista és a művészi. Az elsőnek a valóság és annak megörökítése, visszaadása a célja, míg a másik a fényképet mint műalkotást szeretné viszontlátni, és alkotói munkájának korlátait - ha egyáltalán léteznek - saját maga állítja fel. Éles határt, persze, nem lehet húzni a két csoport között, hiszen nemegyszer látunk olyan riportfotót, ami a valóság egyszerű mása, mégis a fotós úgy és olyan eszközökkel örökítette meg, amelyektől a kép egyéni, eredeti vonásokat tükröz, azaz művészi jellegű. A különbség abban jelentkezik, hogy a dokumentarista fotós nem változtatja meg a fényképezőgép által rögzített képet, míg a művészi fotós mindenfajta képkorrekciót elkövet annak érdekében, hogy elképzelése szerint jelenjen meg a fénykép. Ez utóbbi alkotói műveletben, a képkorrekció hatékonyságában, nagy segítség lehet a számítógép és a képszerkesztő programok alapos ismerete.

A képkorrekció, a fénykép manipulálása sokrétű lehet. Gondolkodhatunk előre, de akár utólag is felfedezhetünk egy-egy (újra) elkészíthető alkotást meglévő archívumunkban. Könnyen észrevehetjük, hogy egy kép megvágva, átszínezve, elforgatva, torzítva stb. újabb és újabb lehetőségeket tartogat a kifejezésre. Digitális állományok esetében ráadásul inkább csak sok idő, mintsem pénz a képkorrekciós alkotói tevékenység. Lássunk két egyszerű módot, amitől a fényképünk jelentősen megváltozhat!

Képkorrekció megvágással

A képkorrekció legegyszerűbb módja a vágás. Sok esetben - a fénykép elkészítésének pillanatában - ugyanis nem tudjuk a tökéletes képkivágást biztosítani: nem a megfelelő objektív van a vázon, túl nagy a tömeg stb. Én egyébként is azt javaslom, hogy mindig egy kicsit nagyobb képkivágással dolgozzunk, mint amit a téma megkövetel, mert utólag vágni könnyebben tudunk, mint a képhez hozzátoldani. Persze, stúdióban vagy más, jól kontrollálható helyeken egyszerűbb a helyes képkivágást beállítani, de ha ez hiányzik, akkor ne sokat habozzunk, vágjuk meg a képet, hogy csak az maradjon rajta, amit szeretnénk. A fénykép megvágása után nem mindig lesz a kép oldalaránya "szabványos", de a kép mondanivalóját ez ritkán zavarja.

Kertek, parkok fotózása

Videó, 4 perc

Új csúcsmodell a Nikon D5 digitális fényképezőgép

 2016-01-07

A Nikon bemutatja a vadonatúj Nikon D5 DSLR-t, azt az FX formátumú digitális tükörreflexes fényképezőgépet, amely lenyűgöző erőt és a precizitást kínál a profiknak és a kompromisszumot nem tűrő amatőröknek. Akármilyen messzire is tud szárnyalni a képzelet, ezzel a fényképezőgéppel még tovább juthat.

A Nikon D5 mindennel el van látva a lenyűgöző képek elkészítéséhez, a legnehezebb fotós feladatok megoldására is készen áll. A fényképezőgép következő generációs, 153 pontos AF-rendszere kivételesen széles lefedésű, akár egy versenyt, akár egy vörös szőnyeget fotóznak vele. A Nikon történelmének legmagasabb kibővített érzékenységével valóban lehetővé válik a szemmel már nem láthatók megörökítése. És a határokat ostromolni szerető videósok számára a D-videó már 4K UHD (Ultra High Definition - rendkívüli nagy felbontású) videókat is tud rögzíteni csak a Nikon D5 fényképezőgépet használva. 

Nikon D5 szemből 

Ahogyan Dirk Jasper, a Nikon Europe professzionális termékekért felelős menedzsere kifejtette: "A Nikon D5 példa nélküli mértékben tolja ki az élességbemérés és tartósság határait. Amikor a fotózás során extrém felvételi körülmények közé kerül - amikor csak egy esélye van a kép elkészítéséhez -, ez a fényképezőgép helyt fog állni. A Nikon D5 képalkotási teljesítménye lenyűgöző, és a különböző területeken dolgozó profik kihasználhatják a fényképezőgép továbbfejlesztett ergonómiáját és bővített munkafolyamatait. Ezek a fejlesztések mind a fotósok visszajelzései alapján valósultak meg, és erősen csökkentik a profi fotós szakmában előforduló stressztényezőket." 

Nikon D5 hátoldal 

Nikon D5 főbb jellemzők

Következő generációs AF: lenyűgöző 153 élességponttal és 99 kereszt típusú érzékelővel. Az automatikus élességállítás gyenge fényviszonyok mellett is jól teljesít a -4 Fé értéket elérő rendkívüli érzékenységgel (ISO 100, 20 °C esetén). Jól érzékeli a széleken található témákat, és a függőleges irányú fényképezés is sokat javult az élességállítási terület széle körül található kereszt típusú érzékelők révén. Az új AF ASIC egységnek köszönhetően az automatikus élességállítás mindig maximális számítási teljesítményhez jut.

Nikon D5 felülről 

Új fénymérő és képérzékelők: a vadonatúj 20,8 megapixeles FX formátumú CMOS-képérzékelő és a 180 ezer képpontos RGB-fénymérő-érzékelő kivételesen pontos témafelismerést és képrészletességet nyújt. A tónusátmenetek teltek és pontosabbak, és az új EXPEED 5 képfeldolgozó rendszerrel a Nikon D5 képminősége példátlanul magas a teljes normál ISO-tartományban.

Teljesítmény és precizitás: sorozatfelvétel AE/AF-követéssel akár 12 kép/mp sebességgel, felcsapott tükörrel pedig akár 14 kép/mp mellett. Az AF-követés és a kereső tisztasága lényegesen javult a gyors, előre nem kiszámítható mozgások követéséhez.

Nagy teljesítményű átmeneti tároló: akár 200 NEF (RAW) vagy nagyméretű JPEG-képet rögzíthet egyetlen nagy sebességű sorozatban - például egy 100 méteres gyorsfutás döntőjét úgy, hogy nem kell levennie ujját a kioldógombról.

Lélegzetelállító érzékenység - az éles napfénytől a csillagászati szürkületig: a Nikon D5 és Ön bármire képes lehet a 100-tól 102 400-ig terjedő ISO-tartománnyal, amely a Hi 5 beállítással akár ISO 3 280 000-ig is kibővíthető. Kivételesen tiszta eredmény a teljes normál ISO-tartományban.

Nagy felbontású 4K/UHD-videók: 4K (3840×2160 képpontos) videók rögzítése 30p/25p/24p sebességgel, a legjobb képminőség érdekében képpontonkénti natív pixelkivágással. Teljes HD- (1080p) videók rögzítése akár 50p/60p sebességgel, többféle formátumban.

Nagy sebességű képrögzítés és négyszer gyorsabb adatátvitel: lényegesen gyorsabb munkafolyamatok az új dupla XQD-kártyanyílással, új USB 3.0 port a nagy adatmennyiségek nagy sebességű átviteléhez, és négyszer gyorsabb vezeték nélküli és Ethernet-kapcsolat.

Nikon D5 oldalról 

A megfelelő fotós nézőpont kiválasztása

2016-01-07

Azt mondják, a jó fénykép nem a felszerelésen múlik. Nos, pontosítsunk: azért nem árt, ha egy jó gép és objektív a rendelkezésünkre áll. Vannak ugyanis olyan felvételi helyzetek, nézzük akár a téma (sport, divat), akár a megvilágítás (becsillanó ellenfény) szempontjából, ahol a nagyobb expozíciós tűrőképesség, a pontosabb árnyalat-visszaadás, netán az azonnali reakció igenis feltétele a jó képnek. A jó képnek azonban, szerencsére, ennél több titka van. Egyik ilyen titok a megfelelő fotós nézőpont, amelynek helyes vagy helytelen megválasztása éppúgy eldöntheti képeink sorsát. Ez az a pont, ahol már nem a technika, hanem az ember számít.

A helyes nézőpont meghatározására nincs általános recept. A megítélés szempontja minden esetben az elérni kívánt hatás legyen. A gyújtótávolsággal kombinálva akár néhány lépésnyi vagy pár centis különbség is elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassuk képünk mondanivalóját. Kifejezhetünk távolságtartást vagy intimitást. Rögzíthetünk tényszerűen vagy eltúlozva. Kiemelhetjük témánk szépségeit, de megmutathatjuk előnytelen tulajdonságait. Kicsinyíthetünk és felnagyíthatunk formákat, sőt, még tárgy és tárgy közötti teret is megváltoztathatjuk. Ahhoz, hogy a célunknak leginkább megfelelő gyújtótávolságra és fotográfiai nézőpontra a lehető leghamarabb rátaláljunk, nincsen szükség másra, mint gyakorlásra. Bár a helyes megoldáshoz mindenkit kizárólag saját tapasztalata vezethet, az alábbiakban sorra vesszük a legáltalánosabb nézőpontokat és témára gyakorolt hatásukat.

Az alsó állású fotós nézőpont jól kiemeli a témát 

Mértékadó szemek

A szemmagasság kérdése csupán első olvasatra egyértelmű, gondoljuk csak végig! Kinek a szemmagassága? A fotósé? A modellé (témáé)? Érdemes, ha nem is az összesen, de legalább ezen kettőn minden alkalommal, amikor szemünk elé emeljük a fényképezőgépet, elmélázni. S hogy melyiket válasszuk? Kiindulási pontként célszerű mindig a téma, tárgy, modell magasságát alapul venni. Különösen fontos ez akkor, ha nálunk sokkal alacsonyabb személyt fényképezünk, például gyermeket. A téma magasságához közelítő nézőpont természetességet sugall. Nem emeli ki, de nem is nyomja el, egyszerűen megmutatja. Így kiváló alap dokumentum stílusú fényképezéshez, ahol nem célunk a valóság arányainak elferdítése. Az aránykifejezéssel egy fontos alapkőhöz érkeztünk, hiszen ez a kulcs. A szemmagasság egyet jelent a háromdimenziós látvány természetes leképezésével. Persze, ha visszagondolunk a cikk legelején felvetettekre, ennek azért akad még egy sarkalatos pontja, mégpedig a gyújtótávolság. Hiába fényképezünk ugyanis szemmagasságból, ha extrém nagy látószöggel, a témához túlságosan közel helyezkedünk el. Ebben az esetben, még ha nem is döntjük meg a fényképezőgépet, a téma arányai a képen jelentősen eltérhetnek a valóságban látottaktól. Ha ragaszkodunk a térbeli arányok valós leképezéséhez, válasszunk az 50 mm-es gyújtótávolsághoz közelítő, maximum kis tele vagy csekély tele objektívet, vagy - a nézőpont magasságának megtartása mellett - változtassunk a tárgytávolságon.

Szokatlan nézőpont, ugyanakkor határozottan utal a téma mélységbeli kiterjedésére 

Alsó nézőpont

A különösen alacsony nézőpont - fantáziadús elnevezése a békaperspektíva - általában különleges képhatást eredményez. Nem feltétlenül kell azonban a földre hasalnunk ahhoz, hogy a képet alsó nézőpontból készítsük el. Gondoljunk csak a minket körbevevő épületekre, vagy bármilyen olyan tárgyra, témára, amely jóval magasabb nálunk. A gyújtótávolság itt is belép az egyenletbe, általa az alsó nézőpont hatását fel is erősíthetjük, de le is csökkenthetjük. Minél közelebb helyezkedünk el a témához, és minél nagyobb a látószög, amivel dolgozunk, annál nagyobb mértékben torzítjuk a tárgyak arányait. A párhuzamosok dőlni kezdenek és a távolban összetartanak. A hozzánk legközelebb elhelyezkedő (és ezért a fényképen erőteljesebben megjelenő) tárgyak mérete még tovább nő, a tőlünk távolabbi képelemek látszólag még távolabb kerülnek és össze is mennek (természetesen csak a fényképen). Az alsó nézőpont segíthet közelebb kerülni a tárgyakhoz. Általa a textúrák, fények és árnyékok olyan hatását mutathatjuk meg, amely szokatlan a mindennapi életben. Kiemelhetünk, felmagasztalhatunk tárgyakat, embereket. Az alsó nézőpont legtöbbször hatásvadász, de kellő odafigyeléssel kordában tarthatjuk uralkodói vénáját. Ereje abban rejlik, hogy a hétköznapi, gyakran semmitmondó tárgyak is különleges szerepet kaphatnak. Hátterünk éppúgy lehet az égbolt, mint egy útszéli kis virág.

Speciális nézőpont, ahol a képi elemek keretező jellege irányítja a figyelmet 

Felső nézőpont

Hasonlóan az alsó nézőponthoz, a magasabb géptartásnak is éppúgy lehetnek előnyei, mint hátrányai. Lehet szélsőséges, de válhat hasznunkra is, és értelemszerűen minden esetben eltérő hatást eredményez. Ajánlható mindazoknak, akik szeretnek a dolgok felett állni. Mégis, leginkább olyankor érdemes felülemelkednünk a témán, ha szeretnénk jobb rálátást biztosítani. Célszerű olyankor is felső(bb) nézőpontot választani, ha a téma és a környezet összefüggéseire akarjuk helyezni a hangsúlyt. Ezáltal ugyanis a képet néző tekintete mintegy végigpásztázhatja a fényképezőgép lencséje által rögzített látványt. Segítségével egyedi geometriai mintákra, különleges fény- és árnyékhatásokra bukkanhatunk. Lehet ugyanakkor negatív következménye is: eltúlzott alkalmazásával könnyedén előfordulhat, hogy egyszerűen belenyomjuk a földbe a témát.

Strand csendélet más-más nézőpontból 

Beleszól a gyújtótávolság is

Abban a pillanatban, amikor a fényképezőgépet a szemünk elé illesztjük, és a keresőbe nézve úgy ítéljük meg, a főtéma környezetében sok a zavaró elem, két dolgot tehetünk a jó kép érdekében. Odébb visszük magát a témát; vagy mi magunk mozdulunk. Ahogy a helyes expozíciónak is számos összetevője van (gondoljunk csak a záridő, az érzékenység és a blende viszonosságára), úgy perspektíva szempontjából nézőpont és nézőpont között is lehet különbség. Ismerjük fel, hogy az arányokra gyakorolt hatás két fő összetevő együttes eredménye: a nézőponté és a gyújtótávolságé. Egyik is, másik is hatással van a végső kép látványvilágára. Mindezt természetesen megélhetjük előnyként és hátrányként egyaránt, a kettő közötti különbség csupán saját tapasztalatunk megléte vagy éppen hiánya. Ha tehetjük, mindig járjuk körbe a témát, legalább gondolatban. Idővel el fog jönni az a pillanat, amikor elég csak körbepillantanunk ahhoz, hogy szükség esetén már akkor kicseréljük a lencsét, amikor még csak sétálunk a tereptárgyaktól tán nem is pontosan látott, de mégis legjobb nézőpont felé. A perspektívák variációinak csupán képzelőerőnk szabhat határt.

A teleobjektív távoli nézőpont esetén is képes visszaadni a részleteket 

Mit tehetünk a jobb nézőpont érdekében?

• Guggoljunk, hasaljunk a téma elé!
• Másszunk fölé!
• Helyezzük a fényképezőgépet a földre (előny a kihajtható monitorral rendelkező kompaktoknál)!
• Éljünk a főtémát körbevevő tárgyak mint keretező motívumok lehetőségével (a nézőpont változtatásával azonnal módosul az elő- és a háttér tárgyainak viszonya)!
• Építsük fel a képet rétegekből (az elő- és háttér elemei mélységet adnak a képnek)!
• Keressük meg a vezető (határ)vonalakat (felhőket, kerítést, fákat, bármit, ami nem csupán a főtémához vezeti a tekintetet, de rajta is tartja)!
• Tartsuk meg a tekintetet (pásztázzuk végig a látványt, és keressük a megfelelő hátteret)!
• Kísérletezzünk! 

8 egyszerű tanács, ami sokat segíthet a fotózásban

Írta: MLaca · 2016-01-22

Alábbi nyolc apró tanács (vagy tipp), bárkinek - bármilyen fényképezőgéppel is rendelkezzen - segítségére lehet, hogy jobb, szebb fotókat készíthessen. Van, aki okostelefonjával vág neki a világnak, s van, aki 15 kilós dSLR szettel is fél, hogy lemarad valamiről. Nos, a hangsúly általában nem a felszerelésen van, hanem azon, hogy észrevesszük-e az erdőt a fától, avagy meglátjuk-e a fényt, a témát.

1. Tanuld meg észrevenni a jó fényeket

A fényképészet - már a neve is elárulja - a FÉNY leképezéséről szól, tehát a téma mellett a fénynek van kulcsfontosságú szerepe fotografáláskor. Ahhoz, hogy megtanuljuk észrevenni a "jó fényeket", még fotómasinára sincs szükségünk, és bármikor, bárhol gyakorolhatjuk a látásmódot. De mi is az a "jó fény"? Ami a fotós számára jó lehet, az mindenképp az érdekes fény, ami például átszűrődik egy párás erdő lombkoronái közt, ami érdekes árnyékokat vet, ami tükröződik egy hullámzó tó vízfelszínéről, ami kiszínezi az égboltot.

2. Komponáld meg a fényképet

Számtalan tankönyv, tanfolyam része a kompozíciós technikák oktatása; a legbiztosabb, s egyben az egyik legalapvetőbb szabály a harmadolás: képzeletben oszd fel a témádat kilenc egyforma részre. Ezt úgy teheted meg a legegyszerűbben, ha képzeletben húzol két-két függőleges és vízszintes vonalat, melyekkel a jelenetet harmadolod.

A jelent érdekesebb, illetve fontosabb témáját (vagy témáit), a vonalakra helyezheted, illetve a metszési pontokra teheted. Elsőre talán egy picit nehézkes lehet, de hidd el, gyorsan bele lehet jönni, és már ezzel a technikával is sokkal jobb, sokkal kellemesebb hatású fényképeket készíthetsz!

3. Első a tartalom

Amikor kézbe veszed a fényképezőgépedet, még mielőtt szemedhez emelnéd azt, először határozd meg, hogy pontosan mit is akarsz lefényképezni. Mi az alanyod? Érdekes egyáltalán? Megláttál valami szépet, és meg szeretnéd örökíteni - ezzel valóban szép fotód is lesz? Ha úgy véled, túl unalmasak felvételeid, akkor próbálj meg olyan témát keresni, ami képes arra, hogy akár egy egész történetet elmeséljen, vagy ami kiragad egy pillanatot a történésből és kimerevíti azt az örökkévalóságnak. Pár támasz: lehullott falevelekkel játszadozó gyerekek, a hegyek mögé lebukó Nap utolsó sugarai, egy fura alak az úton abban az érdekes kalapban - érzed már?

Gondolj bele, hogy nem a fényképezőgépedből lesz a kép, hanem abból, amit elé teszel témának! Nem foghatod a felszerelésedre, ha nem vagy képes "jó képek" készítésére. A csúcs felszereléssel jobb lesz a képminőség, de őszintén: nem mindegy, hogy egy okostelefonnal vagy egy többmilliós fotómasinával lőtted pofán a macskád? Egy unalmas téma, amit a világ legjobb fotós cuccával kaptál lencsevégre, még ugyanúgy unalmas - viszont egy mobillal lőtt jó kép akár díjakat is nyerhet.

4. Ne feledkezz meg a háttérről

Az a valaki vagy valami, amit fotózol, csak egy része a teljes jelenetnek. Gondold át, mivel töltöd ki az "üres" részeket. Mennyire sötét vagy világos a háttér? Mi a háttér domináns színe? A témád kiemelkedik, vagy beleolvad a háttérbe? Ha nem illik a téma a háttérhez, menj arrébb, fordulj meg, vagy várd meg, míg megváltoznak a fények.

5. Lásd más szögből a dolgokat

Ki ne ismerné a helyzetet: elmész egy érdekes helyszínre nyaralni, és lefotózod a helyi nevezetességet ugyanabból a szögből, ahonnan előtted már milliók. Változtass ezen, és alkoss egyedi képeket! Guggolj le, állj fel egy emelvényre, menj közelebb, menj távolabb, forgasd el kissé a fényképezőgépet - keress olyan érdekes szöget, ahonnan még senki nem lőtte meg azt a szobrot, templomot, tornyot stb.

6. Ügyelj a részletekre

Jó dolog embereket, építményeket, utcákat fotózni, de ne feledkezz meg az apró dolgokról sem! Keress olyan részleteket, melyek mellett szinte mindenki vakon megy el nap mint nap. Ha megtalálod és lefényképezed ezeket a finomságokat, felnyithatod ismerőseid, barátaid, munkatársaid, sőt, egész környezeted szemét, hogy mi mindent mulasztanak, hogy mi mindenről maradnak le. Textúrák a betonban, minták a faleveleken, a fák kérgeinek mintázata, rovarok stb.

7. Keress vonalakat

Bármerre is járunk, a vonalak mindenhol jelen vannak. Magasfeszültségű vezetékek, a horizont, kondenzcsíkok az égen, fatörzsek, utcák stb. Gondold végig, hogyan tudnád ezeket a vonalakat felhasználni alanyod kiemeléséhez, vagy ahhoz, hogy egyfajta érdekes mintázatot alakíts ki kompozíciódban. Vannak esetek, amikor a vonalakat felhasználhatod arra, hogy a néző figyelmét a témádra vezessék (pl. a vonalak összetalálkozásához helyezed a főtémát), vagy máskor képkeretet építhetsz ezekből a fotón. A lényeg: vedd észre, és használd tudatosan a környezetben található elemeket!

8. Várd ki "A" pillanatot

Ez az a rész, ahol az összes fenti egyszerre összejön. A legtöbb esetben az emberek egyszerűen csak elkattintják a gépüket; például, egy anyuka le szeretné fényképezni a többiekkel játszadozó gyermekét. Felveszi a gépet, kattint egyet, és kész is. De mi történne, ha várna még egy kicsit, ha kissé arrébb állna, ha odafigyelne a fényekre, a gyerekek mozgására, és csak akkor kattintana, amikor elérkezne "A" pillanat, amikor minden egybevág? Akkor nem csak kattintott volna egyet, hanem létrehozhatott volna egy varázslatos fotót, megörökíthetett volna egy olyan, talán soha többé vissza nem térő pillanatot, aminek majd nagykorában a fia is örülne. Csupán ennyi a különbség a figyelmetlen kattogás és az alkotás között! (Forrás: petapixel.com)

Nikon SB-5000 professzionális vaku

A Nikon kibővíti híres professzionális vakukínálatát a vadonatúj SB-5000 típussal. Ez az agilis Nikon vaku az első rádióvezérelt típus, és a világon az első olyan kompakt vaku, amely beépített hűtőrendszerrel rendelkezik.*

Vezérlés az igényes helyzetekben

A nehéz fotós helyzetek megoldására tervezett SB-5000 kiváló vaku lehet a professzionális fotósok számára, akiknek rugalmasságra van szüksége a fényképezőgépre szerelt vagy külső beállítások létrehozásakor. A vezeték nélküli rádiós vezérléssel már nem szükséges közvetlen rálátás a vezérelt és a vezérlő vaku között, továbbá az éles napfényben történő fotózás megbízhatósága is megnő. A Nikon új beépített hűtőrendszerével több mint 100 sorozatvillantás is leadható teljes vakuteljesítményen. A könnyű, kisméretű kialakítás és a letisztult kezelőszervek révén ez az új vaku példa nélküli megvilágítási teljesítményt kínál külső helyszínen és a stúdióban egyaránt.

A gyors és megbízható SB-5000 birtokában a fotósok még több megvilágítási feladattal tudnak megbirkózni. Az SB-5000 vezérelhető rádióhullámokkal egy fejlett vezeték nélküli megvilágítási rendszer részeként vagy a hagyományos rálátásos optikai jelekkel, ami azt jelenti, hogy a régi vakuk továbbra is használhatók a többvakus rendszerekben. Az egységes vakuvezérlés révén az SB-5000 kezelhető a fényképezőgép menüjéből vagy egy Camera Control Pro 2 programot futtató számítógépről, ha az egység fel van helyezve a fényképezőgépvázra. Továbbá az új hűtőrendszerrel ez a kisméretű vaku túlmelegedés nélkül képes 120 villantásra 5 másodpercenként, illetve 84 villantásra 3 másodpercenként. A hővédelem soha nem volt ennyire eredményes.

További funkciók

• A legfontosabb jellemzők: az SB-5000 kulcsszáma 34,5, széles FX-formátumú zoomtartománya 24-200 mm (14 mm a beépített nagy látószögű előtéttel), és három fényeloszlási mintával rendelkezik.

• Kompakt kialakítás, letisztult kezelés: a kisméretű vakutest csak 420 g tömegű. A letisztult vezérlőpanelen egy nagyméretű és könnyen értelmezhető információs kijelző található. A vakufej lefelé 7°-os, felfelé 90°-os szögben hajtható, balra és jobbra pedig 180°-os szögben elforgatható.

• Tartozékok: beépített nagy látószögű előtét és fényvisszaverő kártya, továbbá mellékelt diffúzor, valamint a Nikon opcionális színes szűrői a kreatív lehetőségek további fokozásához. (Fotóshírek.hu)